Ma feltett egy kérdést Csernus Doki a facebook oldalán. Mi a párkapcsolatok legfőbb problémája? Picit elgondolkoztam ezen. Összességében az örök kielégítetlen vágyakozás valami jobbra. És hogy sosem becsüljük meg amit megszereztünk.

Férfiaknál ez a következőképpen néz ki. Tizenéves korban rákapnak a netes pornóra. Megnéznek egy két amerikai pitét. Mire vágynak? Mit sulykolnak beléjük, hogy ki a szerencsés, sikeres fasza férfi? Az akinek 3 szőke nagymellű huszonéves vonaglik a farkán kéjesen, és lesi minden kívánságát. Mire vágyik ez a férfi 30 évesen? Ugyanerre. Miért? Mert lássuk be, egy átlagos külsejű, átlagos pénztárcájú férfinak ez sosem adatik meg. Persze eddigre már ránehezedik az a nyomás is, a szülők és a társadalom részéről, hogy ezek gyerekes vágyak, ilyenkor már illik találni egy okos házias barnát és családot alapítani. Meg is teszi nagy lelkesen, majd közben bezárkózik a dolgozószobába és ugyanúgy erre veri a répát. Az a legnagyobb baj, hogy sosem lesz annyi szőke nagymellű 20 éves lány, hogy minden férfinak jusson belőle 13-tól 70 éves korig. Mert azt is lássuk be, hogy egy 50 éves férfi is arra vágyik. Nem az 50 éves feleségére. Mi lesz ebből? Elfojtás, kurvázás, és félrelépés a titkárnővel. Elfogadja a jelenlegi helyzetet, hogy ott van neki biztos pontnak a felesége, akit minden bizonnyal szeret, de mellette a kamasz éne ugyanúgy reménykedik benne, hogy beteljesül a fantáziája, és adódik olyan alkalom az életében, amikor egy ilyen lány felkínálkozik neki és meglátja benne az alfa hímet. Mert ő amúgy az. Csak most éppen kicsit pocakos, meg 80 ezerért postás Mosonmagyaróváron, de a fantasztikus belső tulajdonságaiért megérdemel és playmate-et.

Nők nagyjából ugyanez pepitában. Talán egy picit romantikusabb vonalon. Mit látunk a nekünk szóló filmekben? Átlagos kinézetű lány, aki azért okos, vagy tehetséges valamiben és vágyakozik a suli legmenőbb sráca után. Az persze csak pom-pom lányokkal randizik. De valahogy megismeri a belsődet és hirtelen már nem érdekli a jó test, kiábrándul a buta szőkékből, mert elvarázsoltad a fantasztikus személyiségeddel. Ide még be szoktak rakni, egy lépcsőről lesétálós fantasztikus jelentet, amit megelőz egy átalakítás. Ahol kap a lány egy kis sminket meg szép ruhát, és lekerül róla a szemüveg. Undi kis hernyóból szép pillangóvá vedlik. Aztán boldogan élnek, míg meg nem halnak. Félreértés ne essék, itt a jó pasi nem a kockás hasat jelenti, hanem hogy minden nőnek ő kell. A nő párválasztásnál fontosnak tartja, hogy a többi nő, vagyis a konkurencia irigykedve nézzen rá, hogy mit tudhat, amivel megfogott egy ilyen jó partyt, amire előtte senki sem volt képes.

És aztán jön a hideg zuhany. A való élet. Összerakunk két ilyen lelki nyomorékot, akik meg vannak győződve róla, hogy nekik több jár az életben. A nő folyton féltékeny lesz, hol az internetes előzmények miatt, hol a disznó viccek miatt, amit a férje a barátainak mesélt bebaszva, hol azért mert megbámult csorgó nyállal egy szilikoncsöcsű nőt az utcán. Jogos. Neki azt ígérték, hogy a herceg miután beleszeretett, azzal a lendülettel elkezdi lenézni a pom-pom lányokat, és mostantól kezdve az ő csodálatának szenteli a teljes életét. Aztán jön a minden férfi disznó rigmus. Belenyugszik, elfordítja a fejét, közben azzal nyugtatja magát, hogy milyen jól járt, hiszen hány szingli nő akar kétségbeesetten férjet fogni, neki meg már sikerült, és Janika programozó valami software cégnél, szóval mégiscsak jobb, mint valami alkoholista, vagy szerencsejáték függő.

Szóval a probléma adott. Mindenki a társadalom felső 2%-ára vágyakozik, és nem veszi észre, hogy az egy elég belterjes kis társaság, akik egymás között szaporodnak. Ezért a maradék 98% egymást gyilkolja lelkileg, miközben hitegeti magát hogy ő nem a nagy átlaghoz tartozik. Ez csak egy átmeneti állapot. A férfi basztatja a feleségét, hogy narancs bőrős meg lóg a melle. A nő basztatja a férjét, hogy nem elég romantikus és nem figyel rá. Nagyjából az történik hogy veszünk egy asztalt, amiről tudjuk hogy asztal, aztán az elkövetkezendő 30 évben minden nap lebasszuk, hogy miért nem tud inkább szék lenni? És mi a legszebb csavar az egészben? Mindketten ugyanarra vágynak csak máshogy. A totális elfogadásra. A férfi azáltal, hogy a szőrös csoffadt kis testén pattogjon egy bomba nő, elhitetve vele hogy így értékes és szerethető, ahogy van. A nő pedig arra, hogy egy férfi úgy csodálja és fogadja el, hogy közben megtagad minden más nőt és érezteti vele, hogy különleges és szerethető. Aztán ez lesz az egészből. Üvöltve követeljük a másiktól a jussunkat. A férfi hisztizik az análszexért, a nő meg játszmázik meg duzzog, hogy osztatlan figyelmet kapjon. Aztán jön a válóper és a konklúzió, hogy minden nő házisárkány és minden férfi pöcs.